jó lesz ez így

“jó lesz ez így”: ez a döntéshozatali pozícióba került specialista, illetve specialista alatti egyén attitűde.

az ún. globális jelenségek egyike, bár az, hogy milyen erősséggel jelentkezik, eltérő. a volt – jelen kommunista ideológiát propagáló területeken erősebb, hiszen ott, szemben a profit orientált ideológiát propagáló országokkal (a kettő között nyilván nem világnézeti különbség van, hiszen mind a kettő szélsőségesen materialisztikus, hanem csak a javak elosztásának a módja között voltak – vannak köztük különbségek, de még ott is csak elméleti szinten) az ún. ügyfélszolgálat, mint olyan teljes egészen kimaradt az üzleti fogalmak szótárából.

biztos azért, mert a szolgálók többé nem akartak szolgál(tat)ni. uralkodni akartak…ezen a ponton érdemes beszúrni, hogy a tőke orientált modellben pont a szolgálást emelték vallásos szintre, odáig elmenően, hogy a szolgálást a vezetői tulajdonságok központi alakjává próbálták tenni. de ez messze vezetne a “jó lesz ez így” témától.

vannak tehát itt, kelet európában, illetve ott, kínában, indiában és egyéb feltörekvő területeken a specialisták, illetve az őket alulmúló szolgák, akik ún. folyamatokat terveznek, kimondottan praktikus megfontolások alapján (ahogy a mindent az anyagra, illetve annak funkcióira redukálni próbáló nézetből amúgy természetesen következik).

így születhetnek olyan döntések, hogy a kukákat reggel 6 előtt 10 perccel kivinni a lépcsőházból az utcára (gondolom 6-kor jön érte az autó). a kivitelt persze olyan primitiv emberek végzik, akiknek ezzel szemben semmiféle problémájuk nincs. a kapcsolódó stíluselem ennek megfelelően durva és hangos, más vonalon tapintatlan és ignoráns.

prága belvárosában a műanyag kukák zajára, ahogy a betonon húzzák őket, kelnek az emberek 6 előtt 10 perccel.

a primitív nemtörődömségnek ez a formája az üzleti élet minden területén fellelhető. az egyik legjobban látható terület maga az “ügyfélszolgálat” területe, ami kelet európában gyakorlatilag nem létezik.

a fentebb említett párhuzam az itt uralkodó, jobb szó híján parasztságnak nevezhető jelenség (ami a koncepciótól, a folyamatokon át a kivielezésig jelen van) és a nyugati országokban most divatos, az “ügyfél élményt tervező” kezdeményezések között érdekes módon szinte tapintható módon fennáll.

ez úgy lehetséges, hogy mind a kettő embertelen. más megnyilvánsulási stílusban, de embertelen. a fogyasztó ugyanis nem ember. stíluselemeiben valóban szélsőségesen állatias. a divatüzletekben a fogyasztók például leginkább a baromfiudvar csirkéire emlékeztetnek, amikor friss magokat szórnak nekik ki. ahogy a fogason mindent ideges mozdulatokkal megfogdosnak, kirántanak, félredobnak, kivesznek, továbbállnak.

rengeteg a példa, nem lenne rossz ezzel kapcsolatban fényképeket feltölteni!

a “jó lesz ez így” attitűd persze nemcsak a kiskerben, illetve a fogyasztókkal közvetlenül kapcsolatban levő területeken, hanem az üzlet minden területén hódít. nagyvállalati vonalon, ahol minden projektekre van bontva, az ember a karrierépítés során túlvállal, és hogy győzze, felveszi ezt az attitűdöt. ez persze már szorosan kapcsolódik a “munkahely második nap” alatt érintett kóros hazudozás jelenségéhez, amikor a szerencsétlen úgy vállal be dolgokat, hogy már tudja is, hogy nem fogja (tudni) végrehajtani, és eközben persze megggyőzően ígérget (ugyancsak karriermegfontolásból, hiszen a nagyvállalati vonalon a meggyőző ígérgetéssel már lehet karriert építeni. ahogy mondják: “managing expectations”, ami nem mást jelent, mint a meg nem tartani kívánt ígéretek menedzselését….legalábbis az esetek többségében, amikor a kivitelezők menedzsment pozícióban levő specialisták, stb.)

a párhuzam tehát a rendszerorientált hazudozás (lásd pl. a szerződések kisbetűs részét), a kivitelezés primitivségét illetően tehát egyértelmű.

további párhuzam érhető tetten a között, amikor valaki úgy vesz fel hitelt, hogy nem is kívánja visszafizetni, és a között, ahogy hazudozik az elkötelezettséget illetően.

a játékosok ugyan azok: a kukás, az elkötelezettségre képtelen “menedzser”, a pénzért udvarias nyugati ügyfélszolgálatos, stb. között. mindegyik primitív. ez a primitívség kiül az arcokra, és nem rejthető. gyakorlatilag 2-3 perc alatt felmérhető a helyzet, és az ember tisztán látja, hogy kivel áll szemben.

természetesen vannak kivételek, mint mindig. természetesen mi is kivételek vagyunk. de ki is lógunk a sorból. furcsának hat, ha valaki nem fogyasztóként viselkedik a például a boltban. annyira furcsának, hogy a kivételes ottdolgozók azonnal mint emberek viselkednek (a többséget jelentő primitívek természetesen nem).

szinte elgondolhatatlanul furcsának hat, ha valaki emberként viselkedik az üzleti környezetben, különösen a nagyvállalatiban. ott már az ilyen viselkedés nemkívánatos zavart szül. a nemkívánatos zavart menedzselésének a módja pedig a következő: értjük, hogy mi lenne a jó, az ideális, de “jó lesz ez így”…