Becsület, lojalitás, felsőrendűség: olyan kifejezések ezek, amiket mindenki megpróbál az üzleti világ körülményeihez igazítani.
A vezetés üzleti definíciója ma alacsonyrendű célokat szolgálnak, a becsületességet „leereszkedően” megmosolyogják, a lojalitást pedig végsősoron annyit jelent, hogy az ember megjelenik, és kompromisszumokat tesz a pénzért, illetve annak különböző megjelenési formáiért, mint profit, negyedéves terv, stb.; a felsőrendűséget pedig sikerült maradéktalanul quantifikálni.
Nemigen látni olyan kezdeményezéseket, amik megkísérelik az üzletet a becsület, lojalitás és általában a felsőrendűség mércéjének megfelelően átalakítani.
Ehelyett az üzleti életben az olyan alacsonyabb rendű fogalmaknak próbálnak meg (többnyire sikertelenül) megfelelni, mint az elkötelezettség és őszinteség.
Az elkötelezettség és az őszinteség egy tőről fakad.
Érdekes megfigyelni, hogy milyen találékonnyá válnak az emberek a tulajdonképpeni hierarchia (szemben a mesterséges hierarchiák) alacsonyabb szintjein , amikor arra kerül sor, hogy kibújjanak az elkötelezettség alól. A vállalati hazugságok-hazudozások zöme tulajdonképpen az elkötelezettség kérdésére vezethetők vissza.
ugyan ez angolul:
Címkék: alacsonyrendű, üzleti vezetés, becsület, elkötelezettség, felsőbbrendű, hazudozások, hazugságok, kompromisszum, lojalitás, magasrendű, negyedéves terv, pénz, profit, terv, vállalati hazudozások, vállalati vezetés, vezetés, vezetéselmélet, őszinteség
